Kinek van igaza?


attractive businesswomanMindannyian kerülünk konfliktusba, legyünk akárhány évesek, fiúk vagy lányok, éppen az iskolában, vagy otthon. Amikor veszélyeztetve érzünk valamit, ami számunkra fontos, védeni igyekszünk a vágyainkat, érdekeinket, véleményünket. Amikor a másik fél ugyanazt akarja megszerezni, amire nekünk is szükségünk van, vagy megakadályozza, hogy hozzáférjünk, akkor konfliktusba kerülhetünk egymással.

A konfliktus nem jó vagy rossz, csak azt jelzi, hogy két vagy több ember nem ért egyet valamiben, mást képvisel, másképp érez valamivel kapcsolatban.  Jónak, építő jellegűnek tekintjük azt a konfliktust, ami növeli a teljesítményünket, kreativitásra ösztönöz, vagy csökkenti a feszültségünket. Rossz az a konfliktus, ami a teljesítményünket rontja, a csoport összetartását rombolja.

Számos olyan helyzetbe kerülünk mindannyian, amiben meg vagyunk győződve az igazunkról, ahogyan a másik fél is. Ekkor különbözőképpen képviselhetjük magunkat, ezzel más-más konfliktuskezelési stratégiát fogunk előtérbe helyezni.

A stratégiánk lehet elkerülő, ekkor kilépünk a helyzetből, nem veszünk tudomást a problémáról, nem kelünk saját védelmünkre, annak ellenére sem, hogy a konfliktust észrevettük. Amikor több kárunk származna a konfliktusból, mint előnyünk, hajlamosak vagyunk ezt a stratégiát választani (amikor ezt mondjuk, vagy ezt halljuk: „nem akarok erről beszélni”, „nem nyitok erről vitát”).

Versengő a stratégiánk akkor, ha saját szándékaink megvalósítása vezérel bennünket mások törekvéseivel szemben, s esetleg még erőszakos tettekhez is folyamodunk a megoldásunk érdekében. Akkor hasznos, amikor gyors cselekvésre, döntésre van szükségünk (amikor a szüleink felé képviseljük az érdekeinket, nemet mondva egy feladatra, amit ránk szabtak: „nem vagyok hajlandó helyette bevásárolni menni”, vagy amikor a szüleink rövidre zárják egy vitájukat velünk: „tedd, amit mondtam, utána mehetsz a buliba”)

Alkalmazkodónak bizonyulunk akkor, ha félelemből, kényszerből, vagy a másik felé való tapintatból saját elképzeléseink helyett a másik fél elképzeléseit támogatjuk, ezzel önként belehelyezkedve a vesztes pozícióba. Ekkor válik ugyanis lehetővé a kényelmetlen önérvényesítés elkerülése. Abban az esélyben előnyös számunkra ez a stratégia, amikor a kapcsolat vagy a vitás kérdés fontosabb számunkra, mint az érdekünk védelme („edd meg Te az utolsó sütit”, „inkább legyen ez, ahogyan Te akarod”)

A kompromisszumkereső stratégia elősegíti, hogy saját és a másik fél érdekeit egyaránt védő megoldást keressünk, azonban ez sokszor azt eredményezi, hogy nem valódi megoldást találunk a problémára, csak egy olyan álmegoldást, amivel a jó viszony megőrzése érdekében a harc elkerülhető. Amikor kevés a rendelkezésünkre álló idő vagy a probléma nagyon bonyolult, leginkább ezt a viszonyulást választjuk („hajlandó vagyok kölcsönadni a blúzomat, ha a táborban az emeletes ágyon fent alhatok”, „rendben, Te elmosogatsz, én pedig elengedlek pizzázni”, „kössünk egyezséget…”)

A valódi megoldást az együttműködő stratégia jelentené, ahol a probléma megoldása áll a középpontban, ahol mindketten a konfliktus valódi okaival tudunk foglalkozni, álláspontjainkat képviselni, és együtt megoldást találni. Akkor jár a leginkább előnnyel számunkra ez a viszonyulás, amikor érzelmileg érintettek vagyunk, és nagyon szeretnénk megoldani az adott problémát („Te azt szeretnéd, hogy autóval menjünk, én pedig nem szeretnék hazafelé vezetni. Azt javaslom, hogy menjünk autóval, és hazafelé vezess Te. Mit gondolsz erről”, „a bátyád és én a tengerpartra szeretnénk menni, Te és édesapád várost nézni. Mit szólnátok, ha délelőtt várost néznénk, majd együtt lemennénk a partra ebéd után?”)

Mindannyian használjuk mindegyik stratégiát attól függően, hogy milyen helyzetben vagyunk és kivel állunk szemben a konfliktusban, azonban attól is függ, hogyan viselkedünk, hogy mely a célravezetőbb módszer az adott szituációban, és milyen a személyiségünk.

Fontos azonban felismernünk azt, hogy a véleményünk, az általunk képviselt oldal nem jelent abszolút igazságot, nem állíthatjuk, hogy nekünk vagy a másiknak van igaza, saját szempontunk képviseletéhez pedig a megfelelő stratégiával van lehetőségünk eredményesen jelen lenni a konfliktushelyzetben.

Soltész Adrienn

a blog szakmai vezetője

Megjegyzés hozzáfűzése